A szótár története

 

 

Az Akadémiai készületek egy nagy szótár létrehozására már 1839-ben megindultak .A tagok 1840-ben kapták meg az utasítást munkálataik megkezdésére. A nagy magyar szótár belső rendszerének, s kidolgozásának tervét gróf Teleki József akadémiai elnök elfogadott munkája alapján küldték meg a tagoknak.

A magyar nyelv szótára; I. A nagy magyar szótár belső elrendeleséről (1862)

„A magyar szótár alkotásának, nyelvünk természete szerint, némely főbb szabályokat kivéve, különbözőnek kell lenni minden egyéb nyelvek szótárainak alkatától, valamint az eddig készült magyar szókönyvekétől is. Végre mivel e szótárban idegen nyelv nem vétethetik segédül, minden egyes szóról el kell mondani mind azt, mit róla nyelvtudósnak tudnia lehet, és kell.”

 

Egy-két évnyi tapasztalat után kiderült, hogy az elkészült cikkek, igen különböző, eltérő nézetek szerint készültek el. Ily módon nem folytatódhatott tovább a munka, hiszen egységes nyelvészeti nézet alapján kellett összeállítani a szótárat.

1844-ben az Akadémia ezért, két kiváló férfit, Czuczor Gergelyt (a Nagy szótár szerkesztője) és Fogarasi Jánost (annak ellenőrző vizsgálója) bízta meg a magyar nyelv szótárának elkészítésével.

 

A magyar nyelv szótára, Előbeszéd (1862):

„Mi érezve e megbizatás véghetetlen fontosságát s hiányos ismereteinket, aggodalommal, de az ügy létesülendése végett, hogy az egyszer általunk bemutatott munkát aztán az egész nemzet vihesse a tökély lehető fokára, minden tőlünk kitelhető áldozatra is készen állva, a választásnak, jobban parancsolatnak hódoltunk. És miután egyszer magunkat elhatároztuk, teljes erőnket és tehetségünket annak végrehajtására fordítók…”

 

1844-től 1861-ig készült a szótár, csak a szabadságharc nehéz időszakában szakadt meg néhány évre a munka. Bár szabadságharcunk elbukott, a két szerző, élete végéig dolgozott – emberfeletti kitartással – e hatalmas mű befejezésén.

 

A szótár részei:

 

ELŐBESZÉD.

 

I. A nagy magyar szótár belső elrendelésének s miképeni kidolgoztatásának terve.

Utasításul a magyar Tudóstársaság tagjainak. 1840.

 

II. Részletesb igazolása azon elveknek, illetőleg eljárási módoknak, melyeket a munka folytában az általános utasítások nyomán is követtünk.

A szók értelmezése. Ugyanazon szónak többféle érteménye. Szócsaládosítás. Táj- és elavult szók. Szóelemzés. Külhasonlítás. A szóhasonlítás elvei, és szabályai. stb.

 

III. A magyar szók alkatrészeinek rendszere.

A magyar bötük, illetőleg szóhangok fejtegetése.

A gyökökről.

A szóképzés.

A szóviszonyító ragokról.

 

SZÓCIKKEK

 

A szócikkek tartalma:

- Gyökre és képzőkre bontás.

- Magyarázat, meghatározás.

- Példázatok.

- Származás.